Ebben a fejezetben megtudhatunk n�h�ny fontos versenytechnikai elemet, foglalkozunk a versenysz�mok ismertet�s�vel, a versenyhelyzetet elemezz�k pszichol�giai szempontb�l �s megtudjuk milyen feledatok v�rnak r�nk a verseny el�tt �s, hogy mi az a formaidoz�t�s.

Versenytechnika

A versenytechnika r�szn�l ink�bb az alpesi sz�mokra t�rek ki. Miel�tt r�szekre bontan�nk, azt felt�tlenul tudni kell, hogy van egy �gynevezett modelltechnika. Ez, egy ide�lis biomechanikai tulajdons�gokkal rendelkezo mozg�s. A modelltechnika l�nyege, hogy v�grehejtani nem lehet, csak minn�l ink�bb megk�zel�teni. A snowboard r�vid m�ltja miatt, ez a technika m�g meglehetosen kiforratlan �s egy-egy nagy versenyzo egy�ni st�lusa erosen befoly�solja. Term�szetesen minden versenyzonek van egy szem�lyis�gi jegyekkel ell�tott egy�ni technik�ja. Az egy�ni technika kiuz�se a versenyzobol �s a modelltechnik�hoz val� cs�k�ny�s ragaszkod�s nagy hib�nak sz�m�t. Erre j� p�lda, hogy egym�st k�veto �vekben teljesen m�s technik�val versenyzok ker�lnek a dobog� legmagasabb fok�ra.
Az al�bbiakban felsorolok n�h�ny alpesi versenyz�sheh elengedhetetlen tudnival�t.

1. A start: mindk�t alpesi versenysz�mn�l egy k�zzel megmarkolhat� ind�t� �llv�nyb�l t�rt�nik. Az �ri�smulesikl�sn�l a saj�t ritmusunkban indulhatunk, viszont parallel slalomban az ajt� kicsap�d�s�ra kell rajtolnunk. Ez�rt c�lszeru az edz�seken hang �s vizu�lis jelre t�rt�no rajtgyakorlatokat v�gezni. A raltol�s sebess�ge az elso 15-25 m�teren meghat�rozza a sebess�g�nket. Ez azt jelenti, hogy 3 Km/�r�s kezdosebess�g k�l�nbs�g, a 20-dik m�terre 2-3 m�ter elonyt is jelenthet. A test sebess�ge a rajt utols� pillanat�ban, k�t �sszetevotol f�gg:
2. A test gyors�t�si �tj�nak hossz�t�l. Ezt �gy n�velhetj�k, ha az elok�sz�to r�szben j�l h�tra engedj�k magunkat �s a h�z�s szakasza ut�n m�g tov�bb gyors�tjuk a testet a tol�s f�zis�ban.
3. A m�sik �sszetevo a testel k�z�lt gyors�t� ero. Ez d�ntoen a sz�les h�tizom, a kis �s nagy rombuszizom �s a csukj�s izom erej�tol f�gg. Ez�rt alpesi versenyzorn�l ezeknek az izmoknak az edz�s�re is ford�tsunk figyelmet.
4. Az �ramvonalas sikl�s: fontoss�ga ink�bb az �ri�smulesikl�sban jelentkezik. Versenyzok minden esetben haszn�lj�k az erre a c�lra gy�rtott, testhez simul� lesikl�ruh�t. A teles�tm�ny ak�r 1%-a m�lik rajta, ami egy 60 m�sodperces p�ly�n 0,6 m�sodpercet jelent. Ezenk�vul a technikailag k�nnyu szakaszokn�l (rajt ut�n, �tsikl�sok, befut�) figyelj�nk a k�z test el�tt �sszez�rt �ramvonalas tart�s�ra.
5. A m�ly s�lyponti helyzet: az �sszes versenysz�mn�l fontos. Minn�l alacsonyabban van a t�megk�z�ppontunk, ann�l kisebb a t�megk�z�ppont �s a deszka t�vols�ga (ez a t.k�z�ppont erokarja) �s �gy kisebb a test�nk deszk�ra gyakorolt forgat�nyomat�ka. Egyszerubben mondva stabilabbak lesz�nk.
   Fontos megeml�teni, hogy gyakran a m�ly s�lyponti helyzet el�r�s�hez sokan csak felsotestbol dolnek elore �s �gy �rzik, hogy m�lyen vannak. Ezt elker�lve ink�bb a cs�po s�llyeszt�s�re figyelj�nk, �s a felso test ink�bb f�gg�leges legyen. A hajl�tott l�b sokkal hamarabb elf�rad �s statikailag is gyeng�bb, de ettol f�ggetlen�l a j� teljes�tm�nyhez elengedhetetlen a szilte guggol� tart�s.
6. A terephull�mok: nagyban f�kezhetnek minket. A c�l az, hogy a s�lypontunk minn�l kisebb kit�r�ssel haladjon tov�bb. Hogyan is �rhetj�k el ezt?
7. Az el�k�sz�to szakaszban ny�jtsuk a t�rd�nket ezzel emelve a s�lypontunkat (a kar �szt�n�s fellend�t�se is ezt a c�lt szolg�lja)
8. A bukkan� fel�nk aso r�sz�n a t�rd�nk folyamatos hajl�t�s�val s�llyessz�k a s�lypontunkat.
9. A hull�m tetel�n legyen a legm�lyebben a s�lypontunk. Ezt a t�rd �s a cs�po hajl�t�s�val �rhetj�k el. A kar �szt�n�s m�lytart�sba val� lend�t�se is sz�ks�ges.
10. Ha nem emelkedt�nk el a talajt�l akkor a bukkan� t�loldal�n ny�jtsuk a t�td�nket �s nyomjuk a deszk�t a talajhoz. Ezt ?pump�l�snak? nevezik.
11. Ha elemelkedt�nk, akkor csak a biztons�gos talajra�rkez�sre koncentr�ljunk �s folytassuk a menetet.
12. Az �l terhel�se: is d�nto jelentos�ggel b�r. Itt a tehermentes�t�sn�l megismert m�rleget h�vjuk megint seg�ts�gul. Ha r�ugrunk egy m�rlegre akkor az egy pillanatig a tests�lyunk tobbsz�r�s�t is mutathatja. Egy magas tehermentes�t�ssel v�grehajtott kanyarn�l ugyan�gy negvan az a pillanat amikor nagy terhel�s ker�l a deszka �l�re. Nek�nk ezt a pillanatot kihaszn�lva kell kivitelezni a fordul�t. Ha ez a mozdulat dinamikus, akkor 0,1 m�sodpercig ak�r 300-400 Kg is terhelheti a kantnit, ha viszont ez 0,3-0,4 m�sodpercre ny�lik akkor a maxin�lis �rt�k csup�n 100-150 Kg lesz.
13. a deszka d�nt�se: egyszeru feladatnak tunik, de am�g egy nemzetk�zi versenyzo deszk�ja �s a talaj �ltal bez�rt sz�g 70-80 fok, addig egy magyar �lversenyzon�l csak 50-60 fok ez az adat. A deszka d�nt�s az�rt fontos, mert minn�l meredekebben �ll a deszka a h�ban ( ink�bb j�gen ) ann�l jobban kapaszkodik az oldalir�ny� sodrod�ssal szemben. A nagyon bed�nt�tt lap kisebb vibr�ci�it is neh�z korrig�lni, a nagyobb kit�r�sek, pattog�sok pedig biztos hib�hoz vezetnek. Ez�rt a versenyzonek a tud�s�t felm�rve kell meg�t�lnie, hogy mekkor�t �rdemes m�g kock�ztatni (d�nteni a lapot) �s mi az ami a biztos kies�shez vezet.
14. Az utols� m�tereken: is sz�zadm�sodperceket lehet nyerni. Fontos, hogy �ramvonalasan tartsuk a test�nket �s felesleges kanyart m�r ne v�gezz�nk. Az utol� m�terekre a nagyobb sebess�get, az elozo kanyarok sor�n kell �sszegyujteni.

A versenysz�mok

Ebben a fejezetben nem szeretn�k kit�rni a verseny- �s versenyrendez�s sz�raz adataira, mert az a szervezok dolga, hogy a szab�lyoknak megfelelo versenyt rendezzenek. Tov�bb� az adatok gyakran v�ltoznak �s �gy lehet, hogy f�lrevezetoek lenn�nek. Ink�bb csak egy �ttekint�st szeretn�nk ny�jtani azoknak, akiket �rdekel a snowboard, de mindig elt�vednek az angol kifejez�sek, a magyar nevek �s a r�vid�t�sek birodalm�ban. Akkor l�ssunk is hozz� a versenysz�mok r�vid ismertet�s�hez.

• slalom (SL)

A versenysz�m magyar neve mulesikl�s. Az alpin st�lusnak ez a legtechnik�sabb �s legl�tv�nyosabb �ga. Az elm�lt �vekben divatba j�tt az �gynevezett Parallel slalom, aminek a l�nyege, hogy k�t azonos p�ly�t tuznek ki egym�s mellett a szervezok �s itt a versenyzok nem az �r�val hanem egym�ssal k�zdenek meg. Hogyan is n�z ki val�j�ban ez az eg�sz? A versenyzoket k�t, egyszerre muk�do startkapu ind�tja �tj�ra majd 20-30 kapu megker�l�se ut�n be�rkeznek a c�lba, ahol fotocella r�gz�ti az idej�ket. Elosz�r a selejtezo futamokat bonyol�tj�k le ahonnan a legjobb 32 jut tov�bb. Itt mindenki megk�zd a neki jutott p�rral �s �gy lesz a 32-bol 16 majd 8 �s v�g�l 4. Az elod�ntobe teh�t 4-en vannak, az innen kiker�lo k�t vesztes a 3. hely�rt k�zd a m�sik k�t versenyzo pedig a d�ntobe j�tsza ki, hogy ki� legyen a kupa.

• giant slalom (GS)

Mondhatod �ri�smulesikl�snak is. A gyorsas�g a vesz�ly �s a borotva�len val� t�ncol�s jellemzi az alpin st�lusnak ezt az �g�t. A versenyp�ly�n sok hossz� �s sz�les kanyart tal�lsz, ezeket az oldalra dolo p�lyar�szek �s a v�ltozatos terephull�mok teszik v�ltozatoss�. Itt a snowboardosok egyes�vel indulnak a k�t futamban �s az el�rt idoket �sszeadj�k, ami alapj�n meghat�rozz�k a v�gso sorrendet. Ebben a versenysz�mban nagyon fontos a j� waxol�s �s a prec�z �lez�s, mivel itt gyorsan kell a snowboardnak cs�sznia de ugyanakkor a jeges kanyarokban a kantninak kell megtartania a versenyzot.

• halfpipe (HP)

Ford�thatod sz� szerint magyarra: f�lcso.
Ide�lis esetben egy gy�ny�ru geometriai forma a h�ba v�gva, k�r�lbel�l 12 m�ter sz�les, 3 m�ter m�ly �s 80 m�ter hossz�. Sokszor persze az idoj�r�s k�zbesz�l �s vagy teljesen j�gg� van fagyva, vagy olvadt h�k�s�b�l kell �sszet�kolni az oldalfalait, de ezek semmit sem vesznek le a f�lcsoben v�grehajtott akrobatikus elemek sz�ps�g�bol. A v�gso sorrendet a b�r�k �ltal adott pontok alapj�n hat�rozz�k meg. Tudni kell m�g errol a versenysz�mr�l, hogy a szabadst�lust a f�lcso k�pviselte az Olimpi�n.

• straight jump (SJ)

Magyar neve m�g nincsen, de �gy k�pzeld el ezt a versenysz�mot, hogy egy futamban csak egyszer ugranak de akar t�nyleg hatalmasat. Azok az emberek indulnak itt, akik nagyon j�l tudj�k kontrol�lni a mozdulataikat, a levegoben elt�lt�tt v�gtelennek tuno m�sodpercek alatt. Ha egy ugr�s k�zben megijedsz �s �sszezsugorodsz, hogy min�l kev�sb� f�jjon az es�s akkor, ink�bb v�laszd m�s ter�let�t a snowboardoz�snak. A verseny megrendez�s�hez legegyszerubb egy j� adotts�g� p�lyar�szt keresni.
Hogy milyen is legyen? Elosz�r is kell egy nekifut� r�sz ahol sebess�get tudsz gyujteni majd egy elugr� ahol fontos, hogy sz�p lassan emeljen el, �s ha mind ez k�sz van m�r csak a le�rkezonek kell a hely�n lennie. A versenyen b�r�k figyelik az ugr�st amit magass�g, v�ltozatoss�g, le�rkez�s �s az ugr�s neh�zs�ge szerint pontoznak. Az �gy kapott pontok alapj�n lehet beker�lni a k�z�pd�ntobe, onnan pedig a h�rmas d�ntobe, ahol m�g h�rom ugr�st kell bemutatni, hogy kider�lj�n ki a legjobb az indul�k k�z�l.

• boarder cross (BX)

Egy sz�val ezt is neh�z leford�tani, de tal�n az akad�lyp�lya j� ford�t�s lenne.
Tal�n a leg�rdekesebb ebben a versenysz�mban, hogy az alpinosok �s a freestyleosok egy p�ly�n m�rhetik �ssze a tud�sukat. Tal�lhatunk a p�ly�n bukkan�kat, d�nt�tt kanyarokat, vizes �rkot, szuk�toket �s n�hol m�g alagutat is. Az sem elhanyagolhat� l�tv�nyoss�g, hogy egyszerre 4-6 snowboardos indul �s m�r az elso kanyarn�l megindul a test-test elleni k�zdelem. K�pzeld el milyen �rz�s az amikor az elso helyen m�sz a c�l fel� �s elhib�zol egy akad�lyt �s az eg�sz mezony elh�z melletted mint egy gyorsvonat. De az�rt ne mindig a bor�s oldal�t n�zz�k a dolgoknak, elofordulhat az is, hogy utols� helyen kullogsz amikor el�l t�rt�nik egy csoportos es�s, te meg j�ssz h�tulr�l �s a felk�sz�l�d� haverjaidat laz�n �tugratva elsok�nt �rsz a c�lba. Hogyan is zajlik le a verseny? Az indul�kat csoportokba osztj�k ahonnan mindig a legjobb ketto jut tov�bb. Ha a tov�bbjutottak m�g mindig futamokat k�peznek akkor annyi futamot rendeznek, am�g a kiesok sz�ma miatt lecs�kken a l�tsz�m egy d�nto futamra, ahol a legjobb n�gy versenyzonek m�r te is drukkolhatsz a gyozelem�rt (persze csak ha te is kiest�l).

A versenyhelyzet elemz�se

A verseny legfobb probl�m�ja, hogy a vele j�r� pszich�s terhel�sre �s a terhel�shez val� alkalmazkod�sra nem lehet a versenyzot ugyanolyan hat�konys�ggal felk�sz�teni, mint az edz�sen alkalmazott fizikai terhel�sre. M�r vannak pszichol�giai m�dszerek (autog�n tr�ning) amelyek a pszich�s felk�sz�l�st seg�tik, de ezek hat�konys�ga m�g nem tiszt�zott.
Ahoz, hogy meg�rts�k mi�rt olyan neh�z a megn�vekedett stresszt elviselni �s az adott szitu�ci�ban az edz�steljes�tm�nyn�l m�g t�bbet kihozni a versenyzobol a k�vetkezo t�nyezoket kell, hogy megvizsg�ljuk.

Bizonytalans�g

Minden versenyt jellemez valamilyen fok� bizonytalans�g, amely sz�ks�gszeruen fesz�lts�get teremt. A bizonytalans�got fokozhatja, ha a versenyzo elozo edz�s�nek a terjedelme �s intenzit�sa nem �rte el a felk�sz�l�s sz�ks�ges szintj�t. Ilyenkor hi�nyzik a versenyzobol a j�l v�gzett munka tudata. Fontos t�nyezo az is, hogy milyen es�lye van a versenyzonek �s, hogy mekkora a t�t. A rajtl�z rajtap�ti�ba val� �tcsap�s�t foleg nagy versenyeken figyelhetj�k meg.

V�rakoz�si fesz�lts�g

A versenyhelyzet elemz�s�n�l figyelemmel kell lenn�nk arra az idotartamra, ami a rajt el�tti vagy az egyes futamok k�z�tti v�rakoz�ssal telik el. K�nnyen bel�thatjuk, hogy a t�relemnek, a kudarc tur�s�nek magas ig�nybev�tel�t jelenti ez az idoszak. Ekkor a k�zponti idegrendszer �bers�ge t�bbsz�r fel �s lesz�kik, mindez hatalmas pszichikus terhel�st jelent. �ppen ez�rt javasolt az edz�sek alkalm�val t�tversenyeket rendezni �s �gyelni arra, hogy ezek idobeoszt�sa igazodj�k a nagy versenyek�hez. A v�rakoz�si fesz�lts�get csak akkor cs�kkenthetj�k, ha a versenyzo ezt az idoszakot �rtelmes m�don t�lti el. Egy�bk�nt a versennyel val� �lland� foglalkoz�s kedvezotlen pszichikai �llapotot, tel�tod�st, szorong�st v�lt ki �s cs�kkenti a versenyk�szs�get.

Szerepl�s

Minden verseny szerepl�s is egyben, �s tudjuk, hogy bizonyos szem�lyis�gvon�sokkal rendelkezo versenyzok sz�m�ra a szerepl�s, a k�z�ppontban lav�s pozit�v, mig m�sok sz�m�ra negat�v, egyenesen k�nos �lm�nyt okoz. Vannak versenyzok akik szeretnek versenyezni. Ez nem azt jelenti, hogy ok nem szoronganak, sot �rdekes m�don a szorong�si jegyek sz�ma is n�luk a legmagasabb. Ok azonban sz�vesen �llnak az �rdeklod�s k�z�ppontj�ban.

Versenyhelyzethez val� alkalmazkod�s

A Versenyhelyzethez val� alkalmazkod�s egy�ni sz�nezetu. Vannak azonban k�z�s jegyek �s strat�gi�k, amelyek le�r�sa t�pusbasorol�st tesz lehetov�. Ezek a k�vetkezok:

• magabiztos
• visszah�z�d�
• s�r�l�keny
• szomatiz�l�

kedvezotlen rajt el�tti �llapotra utal� viselked�st figyelhet�nk meg az ut�bbiakn�l, mert gyenge eronl�trol panaszkodnak �s panaszaikat konkr�t testi t�netekkel t�masztj�k al�. �ltal�ban az immunrendszer gyenge pontj�t t�madja meg a pszichikai egyens�ly felboml�sa. Az edzoknek figyelni�k kell, hogy ne a "szerencs�tlen v�letlen" rov�s�ra �rj�k a verseny el�tt fell�po vagy ki�jul� f�jdalmakat.

Egyes versenyzok sikereket �rhetnek el pl.: kabalat�rgyuk szorongat�s�val, vagy apr� szertart�sokat hajtanak v�gre. Arra azonban figyelj�nk ,hogy ne tudatos�tsuk a versenyzoben azt, hogy o rajtl�zas t�pus. Ehelyett terelj�k el a figyelm�t, adjuk meg pontosan a versenyzo felk�sz�l�s�nen feladatait. Erre remek megold�s lehet p�ld�ul a deszka felk�sz�t�se (waxol�s, �lez�s) ami megfeleloen le tudja k�tni a versenyzo figyelm�t.

Rajt�llapot elemz�se

A rajt el�tti �llapotban a vegetat�v idegrendszer t�ls�lya figyelheto meg, a k�vetkezo jellemzokkel:

• pulzussz�m emelked�se
• v�ltoz�sok az anyagcser�ben
• megn�vekedett oxig�nig�ny
• pszich�sen a figyelem�szpontos�t�s a versenyre.

�ltal�ban m�rheto 20-40 pulzust�bblet, egy vesz�lyes ugr�s el�tt ak�r 160-170 �t�s/perces �rt�k is m�rheto.
Az egyes versenyzok k�l�nb�zok�ppen reag�lnak a rajtn�l fell�po k�lso-belso ingerekre. A k�lso ingerek k�z�l kiemelhetj�k a k�vetkezoket:

• az ellenf�l
• a n�zok sz�ma, �sszet�tele, k�zels�ge
• a m�dia jelenl�te
• idoj�r�s
• napszak
• a sportszer megszokotts�ga vagy megszokatlans�ga

A belso ingerek is nagyon v�ltozatosak:

• f�lelem a balsikerto
• versenyz�sbol ad�d� f�jdalom�rz�s
• �hs�g, szomjus�g�rz�s -technikai bizonytalans�g
• hosszabb kihagy�sb�l adod� bizonytalans�g

A rajthelyzetre val� reag�l�snak h�rom alapveto fajt�j�t k�l�nb�ztetj�k meg:

• Rajtk�szs�g: amelyet enyhe izgalom, v�rakoz�si fesz�lts�g, n�vekvo t�relmetlens�g, fokozott figyelem-�sszpontos�t�s jellemez.
• Rajtl�z: amelyet t�lzott izgalom, idegess�g, a hangulat hull�mz�sai, sz�tsz�rts�g �s d�h�s akar�s jellemez.
• Rajtap�tia: amelyet b�n�t�, g�tl� folyamatok okoznak.

Rajtk�szs�g Rajtl�z

	Rajtk�szs�g	Rajtl�z	Rajtap�tia
Fiziol�giai jellemzok	norm�lis lefoly�s�	erosen irradi�lt izgalom, akut vegetat�v �t�ll�t�d�s, jelentos pulzussz�m emelked�s, v�gtagremeg�s, gyenges�g�rz�s az als� v�gtagokban	lustas�g, teljesen f�radt mozg�s, h�ny�s, eros h�nyinger
Pszichikai jellemzok	enyhe izgalom, vid�m, nyugtalan v�rakoz�s, optim�lis koncentr�ci�, �nuralom a fell�p�sben, az ero �rz�se, �rzi az izmait	idegess�g, ellenorizetlen cselekv�sek, t�ls�gosan a szurkol�kra figyel�s, feled�kenys�g, sz�tsz�rts�g, bizonytalan fell�p�s, megalapozatlan elfoglalts�g, tev�s-vev�s	apatikus f�lelem, lehangolts�g, lustas�g, noszogatni kell, menekv�si v�gy, f�radts�g, k�ptelen bemeleg�teni
Magatart�s a versenyen	a versenyen tudja hozni mag�t �s az elore eltervezett taktik�t, uralja a helyzetet, a rendelkez�sre �ll� eroket �sszeruen haszn�lja fel	zavart a tev�kenys�g, �sz n�lk�li kock�ztat�s �s k�zdelem, igazolja mag�t, elveszti az elore kituz�tt c�lt, ido el�tt kif�rad, erosen g�rcs�s, merev	nem tud k�zdeni, akaratgyenge, kedvetlen, el�gedetlen �nmag�val, m�sokban vagy m�sban keresi a hib�t

A rajtl�z cs�kkent�s�nek vannak lehetos�gei, b�r ebben a k�rd�sben mindenkire j�l hat� m�dszert nem lehet adni. A tapasztalt versenyzo �nmaga is meg tudja tal�lni a rajtl�z megeloz�s�nek, illetve megsz�ntet�s�nek m�djait. M�gis milyen tan�csokat adhatunk a versenyzoknek?
Mindennek az alapja a megfelelo edz�s �s felk�sz�l�s. A tervszeruen elok�sz�tett edz�seken a versenyzo megfeleloen szerepel �s �gy megszil�rdul az �nbizalma, �s kedvezoen alakul az �nmag�val szembeni teljes�tm�nyelv�r�s.
J� figyelemelterel�s lehet a verseny elotti mozg�s, bemeleg�t�s. Hasonl�an kedvezo hat�s� lehet a verseny el�tti gy�r�s, nemcsak az�rt, mert a massz�zs cs�kkenti az izomfesz�l�st �s ezzel az idegfesz�lts�get is oldja, hanem az�rt is, mert a sportol� �gy �rzi, hogy foglalkoznak vele �s j� kezekben van.
A legd�ntobb hat�st a versenyzore azonban az edzo szuggeszt�v int�zked�sei teszik. Az edzo hat�rozotts�ga, szaktud�sa, biztos fell�p�se, t�j�kozotts�ga hat a legink�bb a versenyzo �rzelmeire.

Versenyelok�sz�letek �s formaidoz�t�s

A j� versenyelok�sz�letek a sportform�t optim�lisra emelik, vagy a m�r megszerzett form�t stabiliz�lj�k. Ilyen �llapotban a versenyzo el�rheti vagy esetleg t�lsz�rnyalhatja az eddigi legjobb teljes�tm�ny�t.
Az elok�sz�letek egyik fo c�lja, hogy a sportol� felk�sz�lj�n az adott versenyen v�rhat� saj�tos k�r�lm�nyekre. �me n�h�ny ezek k�z�l:

• ismern�nk kell ellenfeleink tud�sszintj�t
• az esen�nyen v�rhat� versenysz�mok sorrendj�t az edz�sen is figyelembe kell venni
• felt�tlen�l gyakorolni kell a versenyhelyzetben val� rajtol�st
• a v�rhat� terepadotts�gokat is figyelembe kell venni a tervez�sn�l
• �jszakai versenyre mi is kivil�g�tott p�ly�n k�sz�lj�nk �s a bioritmust is �gy alak�tsuk
• a t�li sportokn�l kiemelkedoen fontos t�nyezo az idoj�r�s kisz�m�thatatlans�ga, ez�rt v�ltozatos viszonyokban folytassunk edz�seket

A verseny el�tti felk�sz�l�sn�l felt�tlen�l figyelembe kell venni, hogy a mikrociklusok harmadik, nyolcadik napj�n a teljes�tm�ny a m�lypontj�ra esik vissza �s ez�rt a terhel�st cs�kkenteni kell. Ha tehetj�k, akkor ezekre a napokra semmik�ppen se tervezz�nk versenyt.
Ha hosszabb idoszak �ll a rendelkez�s�nkre, hogy egy adott verseny helysz�n�n tr�ningezz�nk akkor vegy�k figyelembe a k�vetkezoket:

• az idoszak elej�n az edz�sterhel�s �rje el a maximumot
• az utols� napokban m�r ne legyenek nagy terjedelmu versenyek
• az intenzit�s maradhat k�zel maxim�lis
• ebben az idoszakban m�r ne legyenek ellenorzo versenyek

Formaidoz�t�s

A formaidoz�t�s feladata, hogy eloseg�tse a sportol� edzetts�g�nek megfelelo teljes�tm�ny�t. Fontos felh�vni a figyelmet, hogy a forma�doz�t�sben csak a n�h�ny �ved edzoi tapasztalat �s az edzo-versenyzo kapcsalat vezethet eredm�nyre. Erre nincsen semmif�le biztos ir�nyelv, hanem mindenkinek a saj�t redndszer�t kell ki�p�tenije. Hangs�lyozni kell, hogy a verseny el�tti formaidoz�t�si peri�dus nem hozhat alapveto v�ltoz�sokat a sportol� edzetts�g�ben. A formaidoz�t�sn�l a kedvezo felt�telek megteremt�se �s a kedvezotlenek kik�sz�b�l�se a c�l. L�ssuk, melyek ezek a f�lt�telek:

• motorikus t�nyezok
  • ero
  • gyorsas�g
  • hajl�konys�g
  • mozg�skoordin�ci�
• pszichikai t�nyezok
  • egy�ni b�n�sm�d
  • versenyzo ismeret
  • relax�ci�s, izol�ci�s �s �nszuggeszci�s elj�r�sok
  • edzo-versenyzo kapcsolata
• �lettani t�nyezo
  • terhel�s ritmusa
  • �trendi, alv�si �s pihen�si elo�r�sok rendszere
  • massz�zs
  • menstru�ci�s ciklus (esetleges szab�lyoz�sa gy�gyszerrel)
• k�rnyezeti t�nyezok
  • magaslati teljes�tm�ny
  • idoeltol�d�s tengerent�li versenyek eset�n
  • egy�b elfoglalts�gok �s a sporttev�kenys�g ar�nya

V�g�l megint kihangs�lyozn�m, hogy aki t�bb sportform�t befoly�sol� t�nyezot ismer, annak nagyobb az es�lye a negat�v hat�sok kik�sz�b�l�s�re, illetve a pozit�v t�nyezok elot�rbe helyez�s�re.