A mai snowboardok, fõleg az alpesi deszk�k, m�r nagyon hasonl�tanak a s�l�cek szerkezeti fel�p�t�s�hez. Elõsz�r is l�ssuk a deszka r�szeit, �gy k�sõbb k�nnyebb beazonos�tani, hogy mirõl is van sz�.

Mit, hogyan h�vjunk?

Orr (Nose): A deszka orr�t nem kell pap�r zsebkendõvel t�r�lgetni, viszont az a feladata, hogy felvezesse a deszk�t a h� felsz�n�re �s az �l fut�s�t seg�tse illetve ir�ny�tsa. Az orr felhajt�s�nak �ve �s magass�ga att�l f�gg, hogy milyen terepviszonyok k�z�tt haszn�ljuk a deszk�t. K�nnyû bel�tni, hogy min�l egyenetlenebb a talaj �s m�lyebb a h� ann�l nagyobb orr kell a deszk�nak. Viszont egy sima �s kezelt p�ly�n f�l�sleges r�szt cipeln�nk, ez�rt elegendõ a r�vid �s alacsony orr.
Der�k (Waist): Nem nagyon fogunk �sszefutni azzal, hogy valaki azt mondja, hogy a snowboardom dereka, ink�bb k�zepe, vagy k�z�psõ r�sze. Annyi biztos, hogy ez a r�sz viseli a terhel�sek t�lnyom� r�sz�t. A szerkezet, az �l, a waxol�s �s term�szetesen a deszka s�r�l�sei is mind itt a legjellemzõbbek.
H�ts� r�sz (Tail): A freestyleban nagyon sok ugr�sb�l �gy �rkeznek, hogy a h�tul l�võ l�buk van el�l �gy gyakorlatilag h�trafel� mennek. Ez�rt ezeknek a lapoknak hasonl�an n�z ki a h�ts� r�sz�k, mint az orra. Az alpesi deszk�kn�l nem jellemzõ, hogy h�trafel� haladjanak, de a h� lev�laszt�sa, �s az �l kivezet�se miatt a h�ts� r�sz is fel van egy kicsit hajl�tva.

�l (Edge): Gyakran a kantni kifejez�ssel is tal�lkozhatunk. A deszka als� fel�let�nek sz�l�n v�gigfut� f�m. Rendeltet�se, hogy a jeges p�ly�n az oldalrasodr�d�st megakad�lyozza.

Hossz�s�g: A deszka orr�t�l a deszka v�g�ig m�rt t�vols�g. Tal�n ez a legelfogadottabb adat a deszka kiv�laszt�s�n�l, de majd megl�tjuk, hogy ez kor�ntsem �gy van.

H�d: Ha egy deszk�t letesz�nk a f�ldre akkor l�thatjuk, hogy a k�z�psõ r�sz elemelkedik a talajt�l. Ezt nevezz�k h�dnak. Ennek a szerepe, hogy a tests�lyunkkal megterhelt deszka teljes hossz�ban elossza a terhes�t. Gondoljuk bele, hogy egy h�d n�lk�li puha lapra �llva, csak k�z�psõ r�szt �rn� terhel�s �s ez�rt bizonytalanul �lln�nk rajta, mint egy hord� dong�n. Ha viszont t�l nagy a h�d, vagy t�l merev a deszka esetleg mi vagyunk t�l k�nnyûek az aj�nlott s�lyhoz k�pest, akkor pedig t�l sok terhel�st kap a deszka k�t v�ge �s �gy nagyon neh�z elford�tani a deszk�t.

Fut�fel�let hossza: Ha a deszka m�g mindig a f�ld�n van akkor azt is l�thatjuk, hogy csak az orr �s a h�ts� r�sz kezdet�n�l �r a deszka a talajhoz (tal�n �rthetõbb ha ezt a h�d k�t pill�rj�nek fogjuk fel). E k�t pont k�z�tt m�rt t�vols�got nevezz�k fut�fel�letnek. Ez sokkal ink�bb meghat�rozza egy deszka stabilit�s�t mint a fontosnak hitt teljes hossz.

T�nyleges �lhossz (Effective Edge): H�t magyarra ford�tva t�nyleg most hallom elõsz�r. Ez az adat hasonl�t a fut�fel�let hossz�ra, de ez nem a talp kihaszn�lts�g�t adja meg, hanem az �l hasznos hossz�t. �ll�tsuk a deszk�t der�ksz�gben az oldal�ra �s m�rj�k le a t�vols�got azok k�z�tt a pontok k�z�tt ahol az �l �rintkezik a talajjal.

Sz�less�g: A deszka sz�less�g�t h�rom helyen szokt�k megadni. Ahol az orr�sz �s a h�ts� r�sz a legsz�lesebb �s a der�k legkeskenyebb pontj�n. Magyar�zat nem sz�ks�ges, mert el�g egyszerû a m�r�se. A sz�les lapok nehezebben billenthetõk az �l�kre �s ez�rt stabilabbak, nem besz�lve arr�l, hogy a nagy l�bon �lõknek sem l�g le r�la a l�bujja. A keskeny deszk�kn�l k�nnyebb �s gyorsabb az �lv�lt�s �s az �l forgat�nyomat�ka (Visszabillentõ ereje) is kisebb a r�videbb erõkar miatt.

Az oldal�v sugara (Sidecut Radius): A deszka babapisk�ta alakj�t �gy �rik el, hogy egy kb. 8-14 m�ter sugar� k�r�vvel alak�tj�k ki az oldals� �vet. Ez lehet kettõs k�r�v, parabola vagy ellipszis �vszelet is. J�l jellemzi ez az adat a deszka fordul�konys�g�t. Ha kicsi a sug�r akkor k�nnyen fordul a deszka, ha pedig nagy a sug�r akkor nagyobb �ven (nehezebben) fordul.

Rugalmass�g: Ma m�g sehol nem tal�lunk erre vonatkoz�an m�rt�kegys�get, hanem ink�bb az jellemzõ, hogy a gy�rak a t�bbi modellhez k�pest oszt�lyokba sorolj�k. A rugalmass�g f�gg a tervezett tests�lyt�l, a h�d magass�g�t�l, a tud�sszinttõl �s a haszn�lat t�pus�t�l.

Terpesz(Stance): A modernebb deszk�kon eõre be�p�tett anyacsavarokat (insert-ek) helyeznek el a k�t�s r�gz�t�s�hez. Ezeknek a furatoknak a f�ggv�ny�ben lehet megadni a legnagyobb �s a legkisebb k�t�st�vols�got �s azt, hogy ezek a furatok a k�z�pponthoz k�pest elõre vagy h�tra vannak-e elcs�sztatva.

Ezek ut�n �rdemes v�gign�zni, hogy mibõl �ll a deszka �s, hogy milyen anyagokat mi�rt haszn�lnak fel.

Felsõ r�teg: legfontosabb feladata, hogy megv�dje az alatta l�võ teherhord� r�teget �s emellett a d�sz�t�s is ide ker�l. �ltal�ban az �vegsz�vethez tartoz� gyant�b�l �s fest�kekbõl �ll.

Felsõ sz�vet: C�lja, hogy fõleg hosszir�ny� nyom�st �s a csavarod�sb�l ad�d� ny�r�erõt j�l b�rja. Anyaga fõleg �vegsz�vet vagy sz�nsz�las sz�vet esetleg kevl�rsz�las erõs�t�st kap �s persze ezek kombin�ci�i.

Mag(Core): A magnak az als� �s a felsõ sz�vetet kell egym�st�l �s a semleges z�n�tol t�vol tartania. A f�ggõleges nyom�szil�rds�g alapvetõ k�veteln�ny. Mivel teherhord� szerepe kicsi ez�rt k�nnyûnek kell lennie. Anyaga j� minõs�gû fa, mûagyag hab vagy �jabban m�hsejt (honeycomb) mint�zat�ra hajtogatott pap�rszerû anyag.

Als� sz�vet: A felsõ sz�vettel ellent�tben itt ink�bb a szak�t�szil�rds�gnak kell nagynak lennie. Anyaga hasonl� vagy ugyan az, mint a felsõ sz�vet�.

Talp (Base): A talp �rintkezik a h�val ez�rt fontos, hogy kicsi s�rl�d�st �rj�nk el. Ezt egy kem�ny polietil�n r�teggel �rik el. A talp kem�nys�g�t a k�bmillim�terre vonatkoztatott r�szecsk�k sz�m�val jellemzik ( 1000, 2000, 3000, 4000 ). Az 1000-es a puh�bb, ami nehezen fogadja be a vaxot, viszont k�nnyen jav�that�. A 4000-es ellenkezõ tulajdons�gokkal rendelkezik.

Oldalfal(Sidewall): Lez�rja a szendvicsszerkezetet, �sszek�ti az als� �s a felsõ sz�vetet �s fel�lrõl megt�masztja a kantnit. Kem�ny mûanyagb�l van.

Most m�r, hogy tudjuk mibõl �ll a snowboard, l�ssuk mik�nt mûk�dik. Az eml�tett szendvics szerkezet teh�t: felsõ sz�vetbõl, magb�l �s als� sz�vetbõl �ll. Egy hajl�t�snak kitett has�bnak h�rom r�sz�t ismerj�k: pr�selt ter�let, semleges ter�let �s h�zott ter�let. Az inercia ismeret�ben tudjuk, hogy egy anyag min�l t�volabb van a semleges vonalt�l ann�l nagyobb erõt visel el. Ez�rt kell a magnak kit�ltenie a kis inerci�j� k�z�psõ z�n�t. Viszont Ha a k�t sz�vet el tud mozdulni egym�shoz k�pest akkor lõttek a rugalmass�gnak. Ez�rt k�tik �ssze a k�t r�teget az oldalfallal vagy m�sik lehetõs�gk�nt a mag sz�le ut�n elhagyj�k az oldalfalat �s �sszedolgozz�k a k�t sz�vetet (Cap technika).

A k�rd�s az, hogy mitõl is kanyarodik a snowboard. Ha a deszk�t fel�lrõl megn�zz�k akkor l�thatjuk, hogy az csõr�n�l �s a v�g�n�l sz�lesebb am�g a k�zep�n�l pedig keskenyebb. �ltal�ban ez egy k�r�vnek a szelete. A k�r�v sugar�t�l f�ggõen k�nnyebben (7-9 m�ter), vagy nehezebben (9-14 m�ter) fordul a deszka. A gy�rt�k folyamatosat fejlesztik a k�r�vtõl elt�rõ alakzatokat amelyek lehetnek: kettõs k�r�vek, parabol�k vagy �ppen ellipszisek.
Ha egy deszk�t oldalra billent�nk p�ld�ul 45 fokkal akkor az oldal�ba v�gott �v miatt a deszka k�z�psõ r�sze elemelkedik a talajt�l. Menet k�zben a k�t�seken kereszt�l a test s�lya �s testre hat� centrifug�lis erõ a talajra nyomja a deszka k�zep�t �S �gy meghajlik. A deszka meghajl�sa f�gg a deszka kem�nys�g�tõl, rugalmass�g�t�l �s a h�d magass�g�t�l. A deszk�t min�l ink�bb oldalra d�ntj�k a k�z�psõ r�sz ann�l t�volabb, m�lyebben �r a talajhoz �s �gy �lesebben kanyarodik.

• Cipõ

A snowboard cipõk alpesi vonala nagyon hasonl�t a s�cipõkh�z. Azonban fõleg kezdõknek nem aj�nlom, hogy s�cipõbe kezdj�k, mert azok m�s ir�nyba merevek mint a snowboard cipõk. A puha cipõk is egy k�lsõ (bõr) �s egy belsõ (hab) r�szbõl �llnak. Fontos, hogy nem s�t�l�sra vessz�k ez�rt ne legyenek t�l puh�k, hanem tarts�k mereven a bok�t.