Bemeleg�t�s
A kezdoktol a halad�kig nagyon fontos a bemeleg�t�s, mert ez teszi a sortol�t k�pess� a magas szintu teljes�tm�nyre. A hideg elg�mberedett izmok sokkal merevebbek �s ezzel megno a s�r�l�svesz�ly. Az izom bemeleg�t�s�n�l figyelj�nk arra, hogy �tmozgassuk �s, hogy a hom�rs�klete is felemelkedjen. Az egyik nem p�tolhatja a m�sikat! Reggel �rdemes bemeleg�teni addig, am�g a vastag ruh�zat nem akad�jozza az iz�leteket a szabad mozg�sban �s k�zvetlen�l a sportol�s megkezd�se el�tt is �rdemes m�gegyszer �tmozgatni az iz�leteket �s az izmokat. A bemeleg�t�s m�sik fontos jelentos�ge, hogy az alacsony szintu izomkoordin�ci�t megsz�nteti �s "bej�ratja" az idegp�ly�kat.

Felszerel�s ellenorz�se
Az utaz�s megkezd�se el�tt alaposabban n�zz�k vagy n�zess�k �t a felszerel�s�nket. Ekkor ellenorizz�k: a deszka s�r�l�smentess�g�t, a k�t�sek �ps�g�t, a csavarokat, csattokat, p�ntokat, a cipo csukl�szerkezet�t �s csattjait. Emellett minden reggel a cs�sz�s el�tt is fussunk v�gig a felszerel�s�nk ellenorz�s�n. Ismerj�k a szocre�l zom�nct�bl�t: ?S�R�LT SZERSZ�M BALESETET OKOZHAT?.

A megfelelo sportfelszerel�s
A k�rd�s r�gt�n felmer�l milyen felszerel�st vegyek. A tan�csom nem sznobs�gra, hanem n�h�ny �v tapasztalat�ra alapul. A felszerel�s m�g kezdokn�l is �rje el a k�zepes vagy j� minos�get. A m�sik v�glet sem j�, ha valakinek sok p�nze van �s megveszi a versenyzoknek aj�nlott modelleket. Ezeknek az embereknek csak azt az egyszeru hasonlatot tudn�m hozni, hogy aut�tvezetni sem ferr�rin kell megtanulni. Tah�t vegy�nk kezdoknek val� j� minos�gu felszerel�st. Persze ha valaki nem teheti meg anyagilag akkor se t�ntorodjon el ettol a sz�p sportt�l, mert mi is �zsdi deszk�kon tanultunk t�z �vvel ezel�tt, de sok bossz�s�gt�l mentheti meg mag�t, ha szerez egy j� felszerel�st. A m�sik lehetos�g a b�rl�s. Ma m�r magyarorsz�gon sok k�lcs�nzo muk�dik. �rdeklodj�nk k�rbe a lehetos�gekrol �s az �rakr�l. A boltokban gyakran a szakemberek seg�ts�g�t is k�rhetj�k.

A terep kiv�laszt�sa
Minden tud�sszintre igaz, hogy a megfelelo terepen hamarabb tanulhatuk, kisebb a kudarc�lm�ny �s jobban elker�lhetj�k a s�r�l�seket. Teh�t a kezdokn�l a p�ly�nak szinte alig legyen lejt�se, legyen ellenlejto, azaz kifut�, sz�les legyen �s kevesen akad�lyozzanak minket. Aki m�r k�z�phalad�bb szinten van az ker�lje a buck�s, jeges, meredek �s zs�foltabb r�szeket. A halad�k is csak tud�suknak megfelelo r�szeket snowboardozzanak be, ha bizonytalanok az adott szakaszban akkor ink�bb ker�lj�k el. Csak a b�tors�gunk fitoktat�s�b�l f�l�sleges az eg�szs�g�nket kock�ztatni.

F�radt sportol�
Ha f�radtnak �rezz�k magunkat, akkor �lljunk meg pihenni �s csak ut�nna induljunk tov�bb. A f�radts�ggal cs�kken a koncentr�ci� k�pess�g, az izmok is s�r�l�kenyebbek, no a reakci�ido �s k�nnyen rossz d�nt�seket hozhatunk. F�radtan ne pr�b�ljunk m�r �j dolgokat megtanulni, ink�bb hagyjuk a k�vetkezo alkalomra. Itt t�rn�k ki arra a saj�tos magyar jelens�gre, hogy gyakran tobb mint 500 Km vezet�se ut�n f�radtan elg�mberedetten �rkez�nk a p�ly�ra. Ha lehetos�g�nk van akkor ink�bb sz�njuk r� a p�nzt �s az idot, hogy elozo este utazzunk, vagy ha erre nincsen lehetos�g�nk akkor k�nnyu, r�vid, �tmozgat� napot tervezz�nk �s j�l meleg�ts�nk be.

Idoj�r�s �s �lt�z�k
Egyik tan�rom kedvelt mond�sa, hogy "Nincs rossz idoj�r�s, csak rossz �lt�z�k". �s mennyire igaza is van. Az �lt�zk�d�sn�l figyelj�nk a r�teges �lt�zk�d�sre aminek nagy elonye, hogy k�nnyen igaz�thatjuk az �lt�z�k�nk melegs�g�t az idoj�r�s v�ltoz�saihoz. A belso r�tegek feladata, hogy a komfort�rzetet biztos�ts�k, hogy elvezess�k az esetleges izzedts�got a testtol �s, hogy k�nnyen tiszt�that� feh�rnem�k is legyenek egyben. A k�z�pso r�teg c�lja, hogy meleg leyen. Mivel a levego nagyon j� hoszigetelo ez�rt ezek a r�tegek laz�n szott anyagokb�l �llnak �s ez�rt is vastagok. A k�lso r�teg c�lja, hogy a v�ztol, h�t�l �s a sz�ltol megv�djenek, de ugyanakkor a test �ltal termelt p�r�t a szabadba engedj�k. Erre ma m�r nagyon sokf�le egyir�nyban l�legzo anyagot fejlesztettek ki. A ruh�zat ne akad�jozza a mozg�sk, a l�gz�st �s a v�rkering�st. A f�z�s sokszor a v�gtagokb�l indul, ez�rk k�l�n�s figyelmet ford�tsunk a j� krsztyure �s cipore.

L�p�srol l�p�sre

Hogyan �lljunk a deszk�n?
Az elso k�rd�s. Hogyan �lljunk a deszk�n? Bal l�b el�l(regular), avagy jobb l�b el�l(goofy)? A v�laszom ahogy elsore term�szetesebb(vagy m�sodikra vagy harmadikra).�gy �llj a deszk�n ahogy kil�psz, ha h�tulr�l megl�knek hirtelen( az lesz az el�l l�vo l�bad). Vagy ahogyan g�rdeszk�zol, wakeboardozol, vagy a j�gen cs�szol. Azonban lehet, hogy csak az elso nap v�g�n fogod biztosan tudni a v�laszt.

Becsatol�s
A megfelelo p�lyaszakasz az elso csatol�sokhoz, egy teljesen egyenes s�k ter�let, ami j�l bel�that�, �s ahol senkit se zavarunk halad�sa k�zben. Legelosz�r tiszt�tsuk meg a k�t�st �s a cipot a h�t�l. Ha ez elmarad �s a k�t�s valamint a cipo k�z�tt h� marad, az pillanatnyi bossz�s�gt�l kezdve (nem tudunk becsatolni), a komoly balesetvesz�lyig is terjedhet. A beeroszakolt havas cipo a k�t�sben nem biztons�gos. Ha �gy pattintjuk r� a k�t�st, az terhel�s hat�s�ra k�nnyen ledobhatja mag�r�l a cipot. F�l l�bon snowboardozni nagyon neh�z, foleg lend�letes halad�s k�zben, azonk�v�l nagyon k�nnyu megs�r�lni egy ilyen helyzetben. Miut�n tiszta a ciponk �s a k�t�s�nk, r�gz�ts�k az elol l�vo l�bunkra az elmaradhatatlan sz�kev�nyp�ntot. En�lk�l lelkiismeretes snowboardos el se indul, azonk�v�l minden p�ly�n szigor�an k�telezo. S�k terepen nem sz�ks�ges, de k�sobb meredek p�ly�n �rdemes a deszk�nak egy (�gyat) egyenes helyet kialak�tani. �gy k�nnyebb lesz r��llni, b�rmilyenek is a viszonyok. Ha a deszka m�r nem cs�szhat el, helyezz�k az elol l�vo l�bunkat a megfelelo k�t�sbe. Elol csatos, kem�ny k�t�sn�l nyomjuk a sarkunkat a k�t�s h�ts� r�gz�to r�sz�be, majd pattintsuk a cipo orr�ra a k�t�s elso r�sz�t. A h�tul l�vo l�bn�l ugyanaz a helyzet �s a sorrend is. Ellenorizz�k, hogy feszesen fogja-e a k�t�s a cipot. A feszess�g nem azt jelenti, hogy seg�ts�get kell k�rn�nk a becsatol�shoz, hanem hogy a cipo ne mozduljon el a k�t�sben. K�sobb, komolyabb p�ly�kon pr�b�ljuk elosz�r a deszka alatt �llva, szemben a heggyel a k�t�sbe l�pni, �gy a felemelked�s is k�nnyebb. Bizonytalan egyens�lyi helyzetben, a h�tul l�vo l�bat bet�masztjuk a v�lgy�l al�, mik�zben az elol l�vo l�bbal a k�t�sbe l�p�nk. Ha m�r a m�sodik l�bat tessz�k a k�t�sbe, legyen a tests�lyunk az elol l�vo l�bon, a deszka f�l�tt mik�zben az ujjainkon t�maszkodunk. Vannak, akiknek a "sarok�l" becsatol�s k�nnyebb (szemben a v�lggyel) elsore, de nekik a felemelked�ssel sokkal t�bb gondjuk lesz.

Es�stecnika
Minden k�ts�get kiz�r�an biztosak lehet�nk abban, hogy a snowboard es�stechnika t�k�letesen �thidalja a biztons�gi (kiold�s) s�k�t�s hi�ny�t. F�ggetlen�l a testhelyzettol minden es�sn�l laza t�nusban tartott v�gtagokkal landoljunk a h�ba �s keress�k meg a k�t testf�l "cs�sz� fel�let�t". K�tf�lek�ppen �rkezhet�nk a h�ba: hanyatt vagy hassal (sarok�l vagy l�bujj�l). L�bujj�l (hassal) es�sn�l haszn�ljuk a combokat, mellkast �s alkarokat, mint cs�sz�fel�letet. A fejet minden helyzetben fenntartva nyitott szemmel k�vess�k a kellemetlen esem�ny lefoly�s�t. Sorrend a h�ba �rkez�sn�l: alkar (ne tomp�tsuk csukl�val), has, mellkas, combok. Sarok�l (hanyadt) es�sn�l t�rdeinket a felso testhez k�zel�tve, fenek�nk�n �s h�tunkon cs�szunk, k�zben a k�t kar f�kez �s egyens�lyoz. Sorrend a h�ba �rkez�sn�l: fen�k, h�t, alkar. Folyamatos be�rkez�sre t�rekedj�nk! Az es�stechnik�kat elosz�r deszka n�lk�l gyakoroljuk, s�k terepen, majd k�sobb deszk�val a l�bunkon (�lesben) tanuljuk meg a technik�t. A deszka helyzete az es�sn�l A deszk�t minden es�sn�l ki kell emelni a h�b�l. T�rekedj�nk arra, hogy minden helyzetbol a deszk�t magunk al�l, az es�s ir�ny�b�l elt�vol�tsuk. K�nnyen bel�that� a mindenkori helyes tart�s: a fejet felemelve tartjuk, a k�z v�di a fejet �s ir�ny�tja a cs�sz�st. Ha v�gig ir�ny�tjuk mozg�sunkat az es�s �s cs�sz�s k�zben, s�r�l�s n�lk�l, gyorsan fel tudunk kelni a h�b�l. Elofordul� hib�k A deszka �le, ha csak egy pillanatra is le�r a h�ba, a deszka abban a pillanatban meg�ll �s a snowboardos teljes s�ly�val �s sebess�g�vel �tk�zik a saj�t deszk�j�val. Fen�ken cs�sz�sn�l a h�ba �ro �l eredm�nye egyfajta pattog� mozg�s: a deszk�t a r�szakad� s�ly a h�b�l kinyomja, majd az �l �jb�l beleszalad a h�ba, ezut�n a deszka �jb�l rossz helyen lesz, �s ez addig folytat�dik, am�g a deszka �s f�j�s s�pcsont� tulajdonosa meg nem �llnak. Hason cs�sz�sn�l ha a deszka alattunk helyezkedik el, a tanul� b�rmilyen okb�l leengedi a deszka �l�t a h�ba, azonnal egy bukfenc tan�i lehet�nk, ahol a tomp�t� fel�let �ltal�ban a fej.

Deszk�hoz szoktat�s
Helysz�n: egyenes, kezelt p�lya. Ez az elso igazi �lm�ny a havon. Ne siess�k el egyik gyakorlatot sem, hamar megt�r�l a t�relmes gyakorl�s. 1.Egyens�lyoz�s becsatolt l�bakkal: Dolj�nk elore-h�tra, jobbra-balra. Pr�b�ljuk meg�rezni a mozg�si �s egyens�lyi hat�rokat. K�vetkezo l�p�s: a deszk�n becsatolt l�bakkal guggoljunk le, majd emelkedj�nk fel t�bbsz�r. Lassan mozogjunk, ellenorizz�k az egyens�lyunkat. 2.Kanyarod�-kapaszkod� l�p�sek: Az elol l�vo l�b van becsatolva, a h�tul l�vo szabad Kanyarod� l�p�sek Forgassuk a deszk�t a szabad l�b k�r�l k�rbe. T�maszkodjunk a szabad l�bra, a becsatolt l�b vezesse a mozg�st, kiss� hajl�tott t�rddel gyakoroljuk mindk�t ir�nyba a mozg�st. Kapaszkod� l�p�sek A deszk�t magunk ut�n emelve, hegy�l�t a h�ba nyomva haladjunk felfel� egy enyhe emelkedon. Nagyon fontos, hogy a deszka hossztengelye meroleges legyen az es�svonalra. Kiemelt jelentos�gu az �lezo mozdulat: emelj�k a sarjunkat �s a cipo orr�val (l�bujj�l) a deszk�t megbillentve l�kj�k el magunkat. 3.Becsatolt l�bakkal s�k ter�leten: Mindk�t ir�nyban pr�b�ljuk a deszk�t felugorva elford�tani. (Bemeleg�t�s v�g�n is j� gyakorlat.) 4.S�t�l� l�p�sek �s korcsoly�z�s (rolleroz�s) s�k terepen: Az elol l�vo l�b be van csatolva, a h�tul l�vo szabad. A h�tul l�vo szabad l�bbal az elso k�t�s mell� l�p�nk �s eltoljuk magunkat. Sikl�s k�zben a h�tul l�vo l�b vagy a levegoben egyens�lyoz, vagy a h�ts� k�t�s el� l�pve seg�t az egyens�ly megorz�s�ben. Az ell�k�s pillanat�ban a tests�ly a deszka f�l�tt, az elol l�vo l�bon van. Ebben a gyakorlatban t�rekedj�nk arra, hogy a deszk�t a k�t�sen kereszt�l mozgatjuk. Ennek a meg�rz�se igen fontos. Ha sikl�s k�zben az elol l�vo l�bat elforgatjuk a k�t�ssz�gbol, ennek az az eredm�nye, hogy megv�ltoztatjuk a sikl�s ir�ny�t. Az eg�sz gyakorlat hasonl�t a g�rdeszka hajt�s�hoz, vagy a rolleroz�shoz. Elofordul� hib�k A merev, ny�jtott t�rdek minden esetben az egyens�ly elveszt�s�t eredm�nyezik. A korcsoly�z�sn�l, az ell�k�s pillanat�ban a tests�ly nem a deszka f�l�tt van, �s a deszka nem elore cs�szik, hanem oldalra kiszalad. Hogyan k�zlekedj�nk a snowboarddal? K�t j� megold�s l�tezik. Elso amikor az egyik kezeddel fogod, �s a k�t�sek a test fel� n�znek a cs�ponk egyik oldal�n. Ha m�r nagyon h�zza a kez�nket a s�ly, a sz�kev�ny p�ntot r�csatolhatjuk a h�ts� k�t�sre, �s �gy m�ris egy v�llra akaszthat� snowboardot kaptunk. Ha a biztons�g az elso n�lunk, akkor mindig csavarjuk a sz�kev�ny p�ntot a csukl�nk k�r�. A m�sodik m�dszern�l a deszka a h�tunk m�g� ker�l, �gy hogy a fenek�nkn�l h�trany�lva fogjuk az als� �l�t mik�zben a sz�kev�ny p�ntot a csukl�nk k�r� tekerj�k. Soha ne k�t k�zzel dobjuk el a deszk�t, mert ha az egyszer elszabadul, arra r�gondolni is rossz.

Alaptart�s
Alaptart�snak h�vjuk, azt a helyzetet, amit a snowboardos minden mozg�s elott (pl. indul�si helyzet) �s ut�n felvesz. Ez a kiindul� �s egyben a v�gpont is a mozg�sok kivitelez�s�ben. Eg�sz test�nk helyzet�t a k�t�ssz�g hat�rozza meg, ehhez alkalmazkodik a t�rd, a cs�po, �s a v�ll tart�s is (eg�sz test).A t�rdek enyh�n hajl�tva vannak, k�nyelmesen, torzi� n�lk�l �llnak. A cs�po, a v�llak vonala (a fejtart�s is) is ennek megfeleloen, csavarod�s n�lk�l n�z a l�baink �ltal meghat�rozott ir�nyba.Karjainkat mellmagass�gban magunk elott tartjuk (egyens�ly). Tekintet�nket elore szegezz�k, ne a l�bainkat n�zz�k mereven!

Alaptart�sba ker�l�s �l�sbol
Ha be vagyunk csatolva �s gy�ny�rk�d�nk a v�lgyben, de m�r cs�szni is szeretn�nk, a k�vetkezo a teendoink: H�zzuk min�l k�zelebb a fenek�nkh�z a deszk�t, t�masszuk meg a hegy�lt (sarok�l) a h�ban. Ha lehetos�g�nkh�z k�pest a s�lypontunk legk�zelebb van a deszk�hoz, k�t k�zen t�maszkodva nyomjuk a cs�ponket a deszka f�l�, azut�n h�tul l�vo kez�nket az elol l�vo k�z ir�ny�ba lend�tj�k, mik�zben az elol l�vo kez�nk ujjaival fell�kj�k magunkat. A m�sik m�dszer az �l�sbol val� felemelked�sre, szinte ugyanaz, mint az elozo, csak itt az elore lend�lo h�tul l�vo k�z helyett a kez�nk a deszk�nk v�lgy�l�n kapaszkodva seg�t felemelked�sben.M�sik k�z pedig a deszka f�l� tol benn�nket. A t�rdel�sbol t�rt�no fel�ll�s sokkal k�nnyebben kivitelezheto.Becsatolt l�bainkat kiny�jtjuk, k�zben az ujjainkkal a h�ban t�maszkodva, fell�kj�k magunkat indul�si poz�ci�ba. Hi�ba szeretn�nk felkelni t�rdel�sbol, ha �lve helyezked�nk el, illetve ford�tva. Mi ilyenkor a teendo? Felh�zott t�rdekkel, deszka v�g�t a h�ba v�gva pr�b�ljuk �tford�tani a deszk�t egy gyors mozdulattal. A h�tul l�vo l�b oldal�n�l k�zzel t�maszkodunk, a m�sik k�zzel lend�t�nk, a cs�po pedig gyors csavar�ssal seg�t nek�nk. Elofordul� hib�k Tapasztalat n�lk�l �l�sbol, ha fel akarunk emelkedni, k�zel�ten�nk kell a deszk�t �s a cs�pot. Ebben a poz�ci�ban a kezdok a deszk�t lapra engedik, ami viszont kics�szik al�luk, �s �gy telnek el hossz� percek szenved�ssel. A t�rdel�sbol felkel�sn�l a t�rdek ny�jtottak, �gy a felkel�s pillanat�ban �t lehet billenni a v�lgy�lre (sarok�l).

Cs�sztat�s (rolloz�s)
A deszka hegy�l�n val� cs�sztat�sa alaptart�sban oly m�don, hogy a deszka hossztengelye meroleges legyen a p�lya es�svonal�ra.A lejto elso igazi kih�v�sa v�r r�nk. Nem kis feladat, de meg�ri, mert ha m�r ismerj�k a cs�sztat�st, akkor m�r nincs olyan kijel�lt p�lya, ahol ne tudn�nk leevick�lni. Mint majdnem mindent a snowboardban, ezt is k�tf�le m�don v�gezhetj�k, l�bujj�len vagy sarok�len. A t�rdel�sbol indul� l�bujj�l cs�sztat�st javaslom indul�sk�nt. K�nnyebb a felkel�s, �s ha elvesz�tj�k egyens�lyunkat, csak t�rdre huppanunk, �gy az es�st a karokkal m�g tomp�tani is tudjuk. Cs�sztat�s l�bujj�len V�gjuk a l�bujj�lt (hegy�l) erosen a h�ba, majd �lljunk fel alaptart�s helyzet�be. T�rdek enyh�n hajl�tva, a kezek a test elott seg�tenek az egyens�lyoz�sban. Ne a deszk�t n�zz�k! A fej egyenesen felfel� a hegy fel� fordul. Elotte azonban bizonyosodjunk meg, hogy alattunk a p�lya �res. A tests�ly a k�t l�bon egyenletesen van elosztva, a s�lypont vet�lete pontosan l�baink k�z�tt, a deszka k�zep�n helyezkedik el. A cs�sztat�s ind�t�s�n�l a deszk�t a t�rd enyhe fesz�t�s�vel lefel� billentj�k, ez�ltal a deszka megindul az es�svonal ir�ny�ba. A deszka billent�s�n�l a legfontosabb a m�rt�k �s a fokozatoss�g. A cs�sztat�s magas iskol�ja az, amikor a snowboardos �gy tudja ir�ny�tani a deszk�t, hogy az �lland� sebess�ggel, folyamatosan cs�szik az es�svonalba. Ehhez meg kell tal�lni azt a p�ly�hoz k�pest megfelelo sz�g�ll�st, ami se t�bb, se kevesebb, �s �ppen megfelel a folyamatoss�ghoz. A sarok�l cs�sztat�s�n�l ugyanezek a szempontok, csak itt fokozottan figyelj�nk a t�rd hajl�t�s�ra �s ny�jt�s�ra. Ha a p�lya t�l egyenes, nehezen megy a felkel�s, keress�nk egy kiss� meredekebb r�szt, ahol a felkel�s nem okoz gondot. Egyenesen elore n�z�nk, a mellkas �s a cs�po elott karokkal seg�t�nk az egyens�lyoz�sban, a t�rd enyh�n hajl�tott. Indulhat a cs�sztat�s!

Egyenes sikl�s
Ehhez a gyakorlathoz keress�nk egy kis meredeks�g� �s hossz� kifut�val rendelkezo p�lyar�szt. A sikl�s megkezd�s�n�l az oktat� tartsa a tan�tv�nyt, hogy am�g nem k�sz�lt el addig ne induljon el. A deszk�t �ll�tsuk es�svonalba �s vegy�k fel az alaptart�st. A sikl�s k�zben egyens�lyozzunk �s v�rjuk meg am�g az ellenlejton lef�kezod�nk.

Falev�l
A falev�l nem m�s mint az el�bb megtanult rolloz�s terhel�sv�lt�sos v�ltozata. A gyakorlat elej�n a deszka az es�svonalra meroleges legyen �s �lljunk alaptart�sban. Most helyezz�k �t a tests�lyunk egy r�sz�t az el�l l�vo l�bbra, amire a deszka orra megindul a v�lgy fel�. Ekkor m�r a r�zs�tsikl�s alapjaival ismerked�nk meg. Mielott t�ls�gosan is begyorsulna a deszka, helyezz�k a tests�lyunkat a h�tul l�vo l�bra �s �gy a deszka elosz�r vissza�ll az es�svonalra meroleges helyzetbe, majd a deszka h�ts� r�sz indul meg a v�lgy fel�. Most ism�t terhelj�nk az el�l l�v� l�bra??. �s �gy tob�bb.

Girland (kar�csonyfa)
A sz� jelent�se: kar�csonyfa vir�gf�z�r d�sz. A vir�gf�z�r form�ja hasonl� a k�vetkezo gyakorlat h�ban hagyott nyom�val. Girland kanyarok: cs�sztatott fordul�k sorozata, egy ir�nyba. A girland gyakorl�sa t�k�letes elok�sz�to feladat az elso kanyarok v�grehajt�s�hoz. Itt vagyunk �jb�l a p�lya tetej�n. Billents�k a deszk�t az es�svonal fel� az el�l l�vo l�b terhel�s�vel �s kezdj�k el a megtanult r�zs�tsikl�st. Amikor el�g sebess�g�nk van, elkezdhetj�k az elso l�bujj girlandkanyart. Teh�t r�zs�tsikl�sb�l a hegy fel� kanyarodunk. Kiss� s�llyesztve a s�lypontunkat ind�tjuk a fordul�t, testtel a hegy fel� fordulunk, �s enyh�n hajl�tott t�rddel, finoman a h�tul l�vo l�bat lenyomjuk a v�lgy fel�. Az eredm�ny, a deszka a hegy fel� fordul. Mielott teljesen elvesz�tj�k a lend�letet, �jb�l a v�lgy fel� fordulunk �s a tests�lyt az elol l�vo l�bra helyezz�k, am�g csak a deszka el nem indul az es�svonal fel�. Gyakoroljuk a p�lya sz�less�g�tol f�ggoen min�l t�bbsz�r a gyakorlatot (sose engedj�k a deszk�nk v�g�t megindulni az es�svonalba, a kanyar v�g�n). Szem elott tartva: es�svonal-r�zsutsikl�s-kanyar-es�svonal-r�zsutsikl�s-kanyar sorrendet. A girland kanyarok elsaj�t�t�sa t�k�letes alapot ad a snowboard fordul�k megtanul�s�hoz.

Tehermentes�t�sek
A tehermantes�t�s fontos eleme a forduloknak. A tehermentes�t�s sor�n cs�kkentj�k a deszk�ra nehezedo tests�lyt �s ebben az idointervallumban a deszk�nak az es�svonallal p�rhuzamos helyzetbe kell ker�lnie. Ahhoz, hogy k�nnyebben meg�rts�k, hogy mi is a tehermenses�t�s a szobam�rleget h�vjuk seg�ts�g�l. Gondoljunk bele, ha l�bunkal rug�zunk a m�rlegen akkor a mutat� ninden pillanatban m�st mutat. Van amikor t�bbet a saj�t s�lyunkn�l �s van amikor kevesebbet. Magastehermentes�t�s A magas tehermentes�t�sn�l gondoljunk arra, hogy ha guggol�sbol felegyenesed�st v�gz�nk a m�rlegen, akkor a felso holpontra �rve a m�rleg nyelve kevesebbet fog mutatni, mint a tests�lyunk. Ha ez a felemelked�s eroteljesebb �s felugrunk, akkor egy pillanatig a s�lyunk nulla lesz. Na ezt a pillanatot kell kihaszn�lni a fordulo megkezd�s�hez. A Magas tehermentes�t�s menete: -r�zs�tsikl�s -tests�ly s�llyeszt�s -tests�ly emel�se �s a deszka es�svonalba forgat�sa -kikorm�nyz�s -r�zs�tsikl�s M�ly tehermentes�t�s Gondoljunk bele, ha hirtelen leguggolunk, akkor a m�rleg egy pillanatka kevesebbet fog mutatni, mint a tests�lyunk. Ha a t�rdhajl�t�s gyors, akkor m�g egy pap�rlapot is ki tudnak r�ntani a talpunk al�l. Teh�t egy pillanatra a s�lyunk nulla. Ezt alatt kell a fordul�t megkezdeni. A m�ly tehermentes�t�s menete: -r�zs�tsikl�s -tests�ly kiemel�se -tests�ly s�llyeszt�se �s a deszka es�svonalba forgat�sa -kikorm�nyz�s -r�zs�tsikl�s

Snowboard fordul�k
A fordul�k megtanul�s�val megny�lik az �t a havasok birodalm�ba, �s megny�lik az egyenes �t az �sszes snowboard technika t�k�letes elsaj�t�t�s�hoz. Ha valaki biztosan tud fordulni, ak�r csak alapszinten, annak csak a befektetett idej�n �s szorgalm�n m�lik, milyen hamar jut el az igaz�n j� snowboardosok t�bor�hoz. Aki az alapszintet tudatosan, j�l csin�lja, az ismeri az �sszes elem�t, igazs�g�t, t�rv�ny�t a snowboard mozg�snak. Ez�rt nagyon fontos, hogy t�k�letesen tiszt�ba legy�nk a kanyarod�s �sszes f�zis�val. �sszek�t�tt cs�sztatott fordul�k A girland gyakorl�sa ut�n a fordul�t m�r tudjuk, benn�nk van. Gondoljunk arra, hogy csak a k�t fajta (sarok �s l�bujj) girlandot kell �sszek�tni. Az�rt h�vjuk cs�sztatottnak ezt a fordul�t, mert itt a deszk�t a lapj�n kereszt�l cs�sztatjuk a m�sik oldalra �s az �lnek igaz�n nincs ir�ny�t� szerepe a fordul�ban. R�zsutsikl�sb�l a tests�lyt az elol l�vo l�bra helyezz�k, hogy a deszka meginduljon az es�svonal fel�. Ekkor a tehermentes�t�ssel (kezdetben a magas aj�nlott) k�zvetlen�l az es�svonal �tl�p�se elott �tnyomjuk, d�ntj�k a deszk�t az ellenkezo oldal�ra a lapj�n kereszt�l. Ebben a f�zisban a t�rd, a cs�po, a v�ll mindig a leendo halad�si ir�nyba h�zza a deszk�t, a tests�ly marad az elol l�vo l�bon, a h�tul l�vo l�b finom nyom�s�val v�lgy fel� seg�tj�k a deszka kikorm�nyz�s�t. Az es�svonalb�l val� kikorm�nyz�sn�l a tests�ly kiss� h�tr�bb ker�l, de csak addig, am�g a deszka �jb�l a r�zsutsikl�s helyzet�be ker�l. Ezut�n megint az elol l�vo l�bra terhel�nk. �jb�l sebess�get nyerve elindulunk r�zs�tsikl�sban a v�lgy fel�. Majd ism�t a tehermentes�t�s j�n, k�zvetlen�l az es�svonal elott "oldalt" v�ltunk, testtel �jb�l a hegy fel� fordulunk, l�bainkkal a deszk�t a hegy fel� korm�nyozzuk. Most, hogy elv�gezt�k az elso �sszek�t�tt cs�sztatott fordul�kat, m�r nincs meg�ll�s. Hasznos apr�s�gok 1.Mindig arra n�zz�nk �s testtel, amerre fordulni akarunk. 2.A tests�ly maradjon mindi a deszka f�l�tt. 3.Az es�svonal elotti k�zvetlen �lv�lt�s �s kikorm�nyz�s a garancia arra, hogy nem fogunk t�lzottan felgyorsulni �s ijedt�nkben elesni az es�svonal el�r�s�nek izgalmas szakasz�ban. 4.Sarok�l kanyart v�gezz�k elosz�r (k�nnyebb elosz�r kivitelezni) 5. Ha j�l v�lasztottuk meg a terepet, teh�t nem t�l meredek, akkor ne ijedj�nk meg ha a deszka nehezen ker�l az es�svonalba. A v�ll er�teljesebb forgat�s�val ezt gyors�thatjuk. Semi esetre se v�gezz�nk ellenrot�l�st (ne r�ntsuk �t a deszk�t) 6. A tehermentes�t�st kezdetben ink�bb t�lozzuk el annyira, hogy a deszka elemelkedjen a talajt�l. Sebess�g szab�lyoz�sa Rengetegszer elofordul kezdo deszk�sokn�l, akik tudnak fordulni, hogy menetk�zben annyira felgyorsulnak, hogy k�nytelenek "elesni", vagy jobbik esetben �ggyel-bajjal meg�llni, mert nem tudj�k sebess�g�ket kezelni. Ha a folyamatos kanyarod�s k�zben deszk�nk felgyorsul, az csak az�rt lehets�ges, mert t�bb idot t�lt�nk az es�svonalban a sz�ks�gesn�l �s nem fejezz�k be a kanyart teljesen. Az egyetlen megold�s az, hogy a hegy fel� visszafordulunk a r�zsutsikl�s szakasz�ba (nem hagyjuk a deszk�t kit�rni), �s csak innen engedj�k �tj�ra az �j fordul�ba deszk�nkat. Az eredm�ny megnyugatat� �s folyamatos halad�s lesz. Egyenletes sebess�gn�l a technikai v�grehajt�s is t�bb figyelmet lehet sz�nni. �len vezetett fordul� (carving) Enn�l a fordul�n�l v�gre arra haszn�lhatjuk alpin lapunkat, amire igaz�n tervezt�k. Id�ig nem tudtuk, mire j� a deszka kem�nys�ge, h�dja �s �letform�ja, ideje kipr�b�lnunk, mit tud a deszk�nk. Akinek puha deszk�ja van az se b�suljon, mert b�rmilyen felszerel�ssel meg lehet csin�lni, az �len vezetett kanyarokat. A cs�sztatott fordul�kt�l annyi a k�l�nbs�g, hogy itt a fordul� �v�nek a nyom�t a h�ban v�gig a deszka �le karcolja a h�ba �s az �lv�lt�sok nyom�t, szinte l�tni se lehet a h�ban. Helyes �lhaszn�lattal az �lensikl�sn�l �s a girlandn�l is a cs�sz�s elker�lheto, �s gy�ny�ru, v�kony (�l) nyomokat l�thatunk, ha alulr�l visszan�zz�nk a r�zsutsikl�sunkra �s girland kanyarjainkra. A dolog t�nyleg egyszeru! R�zsutsikl�sn�l hajl�tsuk sokkal jobban a t�rdeinket, nyerj�nk megfelelo sebess�get, billents�k a deszk�t igaz�n hegy fel�, hogy az �l szinte belev�gjon a h�ba. R�vid gyakorl�s ut�n t�rj�nk �t a girlandra. Kezdj�k el a gyakorlatot ugyan�gy, mint ahogy m�r tudtuk, ejts�k a deszk�t az es�svonal fel�, az elol l�vo l�bat terhelve. Az elt�r�s az, hogy itt sokkal kor�bban billentj�k a deszk�t �t a m�sik �lre, arra az �lre, amit j�l megterhel�nk a test�nkkel. Az �len vezetett fordul�n�l egy dolgot kell igaz�n meg�rezn�nk. Tudjuk a deszk�b�l kihajl�tani, mag�t a kanyar �v�t! T�rdeink akt�v munk�j�val a deszk�t igaz�n az �l�re tessz�k, �s meghajl�tjuk, az szinte mag�t�l fordul vissza a hegy fel�. Ezen k�v�l sokkal t�bb lend�letre van sz�ks�g�nk, amit agressz�vabb s�llyed�ssel �s emelked�ssel kontroll�lunk. Ha a deszk�nk t�nyleg az �l�n fut a h�ba, l�tni �s �rezni fogjuk. A h�ban hagyott nyomok gy�ny�ru, v�kony "S" alak�ak. Hasznos apr�s�gok (II.) -Gyakorl�s elej�n, min�l hosszabb �s nagyobb �vekre t�rekedj�nk, k�sobb �tt�rhet�nk a r�vid �vekre, gyors �lv�lt�sokkal. -Hajl�tsuk a t�rdeinket. Minn�l jobban. -T�k�letes v�grehajt�sn�l a tests�ly pontosan �s mindig az aktu�lis hegy�len van. Sose fog a deszka kics�szni al�lunk, ha az �len ott van a tests�lyunk! -Elegendo sebess�g n�lk�l, sose billents�k a deszk�t az �l�re, mert annak egy lass� h�ba "dol�s" lesz az eredm�nye! -A deszka �lre billent�s�t kor�n ind�tsuk el, az es�svonal el�r�se elott v�llak �s karok nem mozdulhatnak el. -Hat�sos seg�ts�g a t�rzs �s a v�ll helyes tart�s�nak a kialak�t�sa egy fadarab v�zszintes tart�sa a kanyarok k�zben, a test elott, amit mindv�gig a deszka orr�t k�vetve kell tartani. Hat�sa: - v�llak nem mozdulnak el, -mellkas, v�ll szinkronban k�veti a deszka mozg�s�t, -ne legyen a deszk�val ellent�tes ir�ny� mozg�s.

V�szmeg�ll�s
A nagyobb sebes�gu fordul�kkal egyidoben meg kell tanulnunk a v�szmeg�ll�st avagy a farol�st is. A farol�sn�l magas tehermentes�t�st haszn�lva a deszk�t merolegesen ford�tjuk a halad�si ir�nyra �s a kiemelt tests�ly visszazuhan�sakor megterhelj�k a deszk�t. A gyakorlat neh�zs�ge csak a megfelelo terhel�sen m�lik, mert ha t�l sok a deszk�ra jut� terhel�s, akkor �tes�nk a deszka f�l�tt. Ha pedig a terhel�s t�l kicsi, akkor meg kics�szik al�lunk a deszka �s fen�ken cs�szunk tov�bb.

liftez�s
Aki m�r s�elt, annak furcsa dolog deszk�val liftezni, aki m�g sohasem haszn�lta az alpesi felvon�kat, annak ez igaz�n szokatlan. De az�rt ne ijedj�nk meg, mert egy k�pzett oktat�val, megfelelo tanul�liften egy nap alatt elsaj�t�that� az �n�ll� lifthaszn�lat. Aki pedig tudja a lifteket haszn�lni, az elott minden p�lya megny�lik. Minden �j feladatn�l igaz, hogy csak j� minos�gu, kezelt p�ly�n (amely megfelelo meredeks�gu) lehet gyorsan fejlodni. Rengeteg p�nzt �s j�kedvet takar�tunk meg, ha a lift haszn�lat�t egy kimondottan tanul�felvon�n saj�t�tjuk el. Tanul�felvon� sz�munkra fontos tulajdons�gai: ?egyenes p�ly�j�, kanyar nem t�ri meg, ?lapos, kezelt talaj�, ?kimondottan kom�tos, ?indul�sn�l nem r�nt nagyot, ?kisz�ll�sn�l el�g hely van �gyetlenkedni. De m�g mielott be�lln�nk a sorba a lifthez, keress�nk egy s�k ter�letet �s szoktassuk magunkat a felvon�s mozg�shoz. A gyakorlat a k�vetkezo: az elol l�vo l�b becsatolva, a h�tul l�vo a h�ts� k�t�s elott nyugszik. Ismerost megk�rve, s�bottal h�zassuk magunkat. Elosz�r k�zzel fogjuk a s�bot v�g�t, majd ha ez m�r j�l megy, tegy�k a l�bunk k�z� a h�t�ny�ros r�szt, helyezz�k r� a tests�lyunk 2/3 r�sz�t, mik�zben kiny�jtott karunkkal szorosan fogjuk magunk elott a s�botot. Helyes tart�s S�lypontunk a deszka felett valahol az elso l�bhoz k�zelebb esik. Testtel a halad�s ir�ny�ba fordulunk (t�rd, cs�po, mellkas, fej). H�z�s liftez�s Ha v�gre r�nk ker�l a sor, ne ijedj�nk meg a m�g�tt�nk kanyarg� embert�megtol. Mi csak a saj�t dolgunkra koncentr�ljunk! A legt�bb h�z�s liftn�l, egy z�ld l�mpa jelzi, ha szabad az �t, �s egy piros ha v�rnunk kell. Piros �ll�sn�l, helyezkedj�nk el az indul�si helyen, tegy�k a cs�k�nyt (korongot) a l�bunk k�z�. A tart�s ugyanaz, mint az elok�sz�to feladatn�l. (A regular snowboardosoknak k�nyelmesebb a cs�k�ny bal oldal�n, a goofyknak a jobb oldal a praktikusabb.) Mikor felk�sz�lt�nk az indul�sra, k�rj�k meg a liftkezelot, hogy ind�tson el benn�nket az utunkra (megl�ki a l�bunk elotti ind�t� p�lc�t). A legt�bb lift megr�ntja a szeg�ny kezdo snowboardost, ami elsore komoly kih�v�s. Ennek kik�sz�b�l�s�re hajl�tsuk enyh�n a t�rdeinket, �s dolj�nk kiss� elore. Ilyenkor a tests�ly ink�bb az el�l l�vo l�bon van. Ha m�r dolgoztatjuk a liftet �s t�lest�nk az indul�son, a k�vetkezo feladat feljutni a lift v�g�ig. Az elso egy p�r m�ter erej�ig, am�g nincs �lland� sebess�g�nk, a h�tul l�vo l�bbal seg�ts�nk az egyens�lyoz�sban. A deszka mellett, a cipo sark�n cs�szva biztos�tjuk a mozg�sunkat. Ha az egyens�lyunk m�r szil�rd alapokon nyugszik, tegy�k vissza a szabad l�bunkat a h�ts� k�t�s el�. A liften val� utaz�s azt jelenti, hogy tests�lyunk nagyobb r�sz�t a lift viszi, a marad�kot mi magunk tartjuk a l�bainkkal. Legfok�ppen az elol l�vo l�b combizma fog elf�radni egy hosszabb �s meredekebb felvon�n. Ha m�g nagyon hossz� az elott�nk l�vo r�sz �s l�baink remegve tiltakoznak a terhel�s ellen, karjainkkal is beseg�thet�nk, csak �gy kell tenn�nk, mint a v�zis�eloknek. A m�sik j� m�dszer a meredekebb felvon�kn�l az �lland� testtart�s v�ltoztat�s, �gy mindig m�s izomcsoportot fogunk f�rasztani, �s elegendo energi�nk marad a felvon� v�g�ig. A felvon� v�g�hez k�zeledve, laz�tsuk meg l�baink szor�t�s�t, �s h�zzuk magunkat k�zelebb a felvon� sz�r�hoz. A kisz�ll�si ter�letn�l egy gyors r�nt�s a karral, �s egy t�rdhajl�t�ssal gyorsan szabaduljunk meg a felvon�t�l, �s pr�b�ljunk olyan helyre cs�szni, ahol nem zavarjuk az ut�nunk �rkezoket. Helyes testtart�s ?enyh�n hajl�tott t�rd, ?s�lypont a deszka f�l�tt, valahol az elol l�vo l�b k�zel�ben, ?l�b tartja a k�t�ssz�get, a deszka nem t�r el az egyenestol. Elofordul� hib�k ?Indul�sn�l h�tra terhel�nk, �gy a r�nt�st nem tudjuk kiegyenl�teni. ?R��l�nk teljes s�lyunkkal a cs�k�nyra (vagy korongra) a s�lypontunkat nem tudjuk a deszka f�l�tt tartani. ?Nem ford�tjuk a test�nket a halad�s ir�ny�ba, teh�t a deszka k�vetni fogja a mozg�sunkat. Liftez�s sz�kes felvon�val Rengeteg t�pusa l�tezik, minden alpesi orsz�gban m�s �s m�s fajta, de m�gis ugyanolyan rendszeru lifteket haszn�lnak. A legelterjedtebb a k�tszem�lyes t�pus, de tal�lkozhatunk ak�r �tszem�lyes �lofelvon�kkal is. Szlov�ki�ban a k�tszem�lyes r�gebbi t�pusok muk�dnek, de gyakran tal�lkozhatunk ideg�loen lass� �s �sdi liftekkel. Ausztri�ban �s Olaszorsz�gban 2-4 szem�lyes modern felvon�kkal cs�b�tanak benn�nket, ezekn�l nem ritka a fut�szonyeges megold�s� lift, ahol senkinek sem gond a be- �s kisz�ll�s. A francia liftek is j� minos�guek, csak szokatlanul alacsonyan j�nnek a sz�kek, amik nagyon gyorsan visznek fel benn�nket a cs�csra. Az indul�st a sz�kekhez vagy l�mpa, vagy egy csap�ajt� jelzi. Szabad jelz�sn�l a kijel�lt helyre kell cs�sznunk �s h�trafel� fordulva, a liftet n�zve kell v�rakoznunk. Amikor a sz�k kb. m�sf�l m�terre van tol�nk, enyh�n dolj�nk h�tra �s ny�jtsuk a lift fel� kez�nket, amivel a sz�k �lor�sz�t megfogjuk �s bek�s�rj�k magunk al� eg�szen �lo helyzetig. A deszka v�g�ig az eg�sz �t alatt a l�btart�n nyugtatva egyenesen elore n�z. Kisz�ll�sn�l kiss� elore cs�szva v�rjuk a meg�rkez�st a kisz�ll�s hely�re. Itt l�kj�k el magunkat az �lor�sztol k�t k�zzel, tests�ly az elol l�vo l�bon, �s igyekezz�nk a sz�ktol oldalra t�volodni.

Gyerekoktat�s
Eg�sz mostan�ig a felszerel�seket gy�rt� c�gek, �s a snowboard oktat�ssal foglalkoz�k is cs�ny�n elfeledkeztek a 7-12 �vesekrol). Nagyon neh�z a helyes technik�t elsaj�t�tani, 5-6 db zoknival kit�m�tt s�cipoben, a hozz�tartoz� testmagass�ggal is vetekedo deszk�val egyetemben. �r�mmel l�thatjuk, hogy a szemf�les gy�rt�k most m�r komyolyabb k�n�latot ny�jtanak ennek a fogyaszt�i r�tegnek is. Emellett k�l�n oktat�si terv is k�sz�lt a legfiatalabb snowboardos gener�ci� sz�m�ra (Egyes�lt �llamok s�oktat�si programj�ban szerepel). Rengeteg snowboard iskola foglalkozik m�r ilyen kor� gyerekekkel. N�h�ny helyen az �letkor als� hat�r�t 4 �ves korra teszik, de az �ltal�nosan elfogadott als� hat�r a 7 �ves kor. A 4-6 �ves kor� gyerekek a s�el�st hamarabb saj�t�tj�k el, mint a snowboardot. A sarok�l (vak oldal) egy ilyen kor� gyerekn�l �gy muk�dik, hogy amit nem l�t, az nem is l�tezik. Emiatt k�l�n szoktatni kell a gyerekeket ennek a meg�rz�s�re. Mozg�sfejlod�s sorrendis�g�ben egy ilyen fiatal gyerek konnyebbebn megtanulja elk�l�n�teni a f�ggoelges-vertik�lis s�kot (k�l�n mozgatni a bal �s a jobb testf�lt), mint a vizszintes-horizont�lis s�kot (elk�l�n�teni a mozg� l�bakat, a felso testtol) Az oktat�s kis csoportokban (max. 6 fo) aj�nlatos, 7 �ves kor elott mag�nleck�k a c�lszeruek (k�pzett oktat�val). Az a fontos, hogy �r�mmel menjenek a p�ly�ra, mi pedig ne k�vetelj�nk tol�k sokat. A felszerel�srol csak annyit, hogy a deszka hossza ne legyen kisebb a mellmagass�gn�l, de ne is legyen magasabb a nyakukn�l. Ne �ll�tsuk a k�t�ssz�g�ket 0�-0�-ra, nekik a 40�-30�-os vari�ci� megfelelo. Ilyen kor� sr�cok felszerel�se kezd�sk�ppen puha felszerel�s legyen, ezen k�v�l soha ne sajn�ljuk a p�nzt a v�do felszerel�sekre (t�rd, k�ny�k, buk�sisak, stb.).

St�lusv�laszt�
A nagy k�rd�s ugyanaz, csak m�sk�ppen hangzik, ak�r kezdo ak�r gyakorl� snowboardos vagy. Puha vagy kem�ny (j� k�rd�s) felszerel�s lesz az amiben az idodet a p�ly�n t�lt�d? Ha az aktu�lis divatot akarod k�vetni, akkor freestyle-osok hatalmas csal�dj�hoz fogsz tartozni. A tengerent�lon szinte sz�z sz�zal�kos ennek a t�bornak az uralma, ide�t Eur�p�ban m�g tartja mag�t a kem�ny felszerel�s (alpinosok) t�bora. Ha nem vagy t�j�kozott akkor csak annyit kell tudnod, hogy a puha az�rt puha hogy k�nyelmesebb �s komfortosabb legyen a sikl�s �s k�nnyebb legyen az ugr�s megval�s�t�sa. A kem�ny pediglen az�rt kem�ny, hogy min�l prec�zebben k�zvet�tse az izmaid munk�j�t a deszk�dra, ez fontos a nagy sebess�gn�l �s az �len vezetett kanyarokn�l. Mindk�t st�lusnak ugyanaz az alapja, mindketto felszerel�ssel lehet �lvezetesen �s l�tv�nyosan k�zlekedni a p�ly�n, illetve a p�ly�n k�v�l